⇦ ⇨

Talán már megnéztétek a harmadik fordulóra elkészített videónkat ( ha még nem, itt az ideje, hogy pótoljátok!), ahol mindennapi hősünket, Jacket mutatjuk be. Bár a videó és a hozzá megírt akcióterv elég teljes képet mutat arról, miért is ő lett a mi kis Superheronk, pár dolgot még mindenképp szeretnénk elmesélni róla, ami az iterjú limitált hossza miatt oda már nem kerülhetett be. Az interjú nyersanyaga mintegy negyven perces volt, így természetesen nagyon nehéz volt csak azt a pár momentumot kiválasztani, ami a leginkább bemutatja Jacket és munkáját.

Először is, mindenképp szeretnénk arról mesélni, hogy Jack önkéntes munkáját nem szervezetek kötelékében végzi, hanem a JacKaraoke csapata csakis az ő és társai végtelen energiájának és fáradozásainak terméke. Nem státuszokért, hangzatos vezető pozíciókért és nem is tanárként vagy foglalkoztatásként csinálja azt, amit csinál. Ő csak egy közölünk, mindennapi dolgozó (és tanuló) emberek közül, aki szabadidejét hajlandó arra áldozni, hogy rászorulókon segítsen, s szerintünk ez az egyik legnagyszerűbb tulajdonsága.

Emellett már a találkozásunk utáni pár percben is lenyűgözött minket Jack közvetlensége, és az, ahogy az utca emberéhez viszonyul. Látnotok kellett volna, ahogy tulajdonképpen teljesen ismeretlen, az utcán véletlenül szembejövő vagy a villamoson mellénk kerülő embereket milyen vidámsággal szólítja meg és elegyedik beszélgetésekbe másodpercek töredéke alatt. Jack tipikusan az a figura, aki sosem áll meg, mindig pörög, és természetesen minden pillanatban van egy jó szava az emberekhez. Már az interjú előtt és közben is csak úgy ömlött belőle a szó, de mi ezt egyáltalán nem bántuk.

S végül egy sokkal személyesebb részből is. Az interjúnkból végül kimaradt, de úgy érezzük, érdemes tudnotok arról is, hogy Jack édesanyja hallássérült, egyiptomi származású édesapja pedig nagyot hall, így Jack anyanyelvi szinten tudja használni a jelnyelvet, hisz ebben nőtt fel. A Pesten töltött délutánunk egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor a gyorsétteremben, ahol feltöltöttük magunkat a hosszú nap után, Jack jelnyelvvel szólított meg egy a közelünkben ülő hallássérült fiút. Megdöbbentő volt, hogy gyakorlott szemével milyen gyorsan kiszúrta, hogyan is kommunikálhatna legeredményesebben a sráccal. Hihetetlen, hogy Jack milyen elképesztő gyorsasággal tud alkalmazkodni a környezetéhez, és segítséggel fordulni bárkihez, akivel találkozik. Ezért is választottuk mi pont őt hősünknek, és reméljük, hogy a videó és történeteink alapján Ti is egy kicsit közelebb kerültetek hozzá.